Este a Fckng Serious kiadó üdvöskéje melegíti a parkettát főnöke előtt, mi pedig a vele készült interjúval hangolunk rá benneteket az estére.

 

Kik formálták leginkább a zenei ízlésedet?

A szüleim legfőképpen, de tulajdonképpen minden olyan ember, aki hosszabb-rövidebb ideig része volt életemnek. Mindig nyitott vagyok az újra, szeretem, ha az emberek addig ismeretlen zenéket mutatnak nekem.

 

Van markáns különbség a DJ illetve a produceri éned között?

Erre nem ilyen egyszerű a válasz. Szoros a kapocs a két dolog között, hiszen nyilván olyan zenét játszom, ami nekem is tetszik, amilyet én is írnék, de nem mindig olyat írok, amit bulin is felraknék. A zeneírás egy kreatív folyamat, ahol olyan dolgokat is megmutathatok, ami egy fellépésen csak ritkán látszik. Nem az én döntésem, milyen zenét szerkesztek, ez valahogy a tudatalattim mélyéről jön, nehezen szabályozható, vagy igazítható a körülményekhez. DJ-ként megvan az a könnyebbség, hogy tudok alkalmazkodni az adott emberek vagy a hely kisugárzásához.

 

Hogyan írnád körül az általad teremtett zenei atmoszférát?

Nehéz szavakba önteni. Szerintem mindenki másképp éli meg, nekem az a célom, hogy megmozduljanak a zenémre. Én nagyon értékelem, ha a szettem után az emberek megosztják velem a véleményüket, hogy hogy élték meg azt a két órát. A legtöbb, ami elérhető, hogy az emberek elfeledkezzenek a napi gondjaikról és önfeledten táncoljanak. Ennél többet nem is akarok.

 

Hogyan fér össze nálad a zenei karrier és magánélet? Nem okoz nehézséget össze egyeztetni a két dolgot?

Nekem a zene a magánéletem, erre alapozok minden mást. Nem minden a zene, de nélküle semmi sem lenne az igazi. A zene kapocs az emberek között, kiszakít a mindennapi problémák közül, a virtualitásból. A helyzet az, hogy a hétköznapi életünk jó része online zajlik, a zene viszont nagyszerű eszköz arra, hogy megtapasztaljunk valami igazán valódit, élőt. Önmagunkról is sok ismeretet szerezhetünk zenehallgatás közben, erről sokan elfeledkeznek.

 

 

c b

 

Van olyan téma, vagy kérdés, ami mostanában sokat foglalkoztat?

Szakmai céljaim vannak leginkább, nyilván szeretnék jobb lenni, fejlődni. Látom, hogy merre tart a világ, és próbálom kizárni az ezzel kapcsolatos aggályaimat, inkább a családomra és a barátaimra koncentrálok, illetve arra, hogy a saját kis mikroklímámat jól alakítsam. Nem tartom magam túl szofisztikált egyéniségnek, nekem tökéletesen elég, hogy a szeretteimmel, az otthonommal és a zenével foglalkozom.

 

Mit csinálsz, amikor kicsit ki akarod húzni magad az áram alól, hogyan lazítasz?

Imádok sportolni, minden formában élvezem a mozgást. Fiatalabb koromban fociztam, mostanában futok és túl vagyok életem első rúdtánc óráján. J Szeretnék megtanulni kick-boxolni és kung fuzni is, nemrég kezdtem el, plusz van egy futópadom az erkélyen, amire sokszor felpattanok. Ha nincs kedvem sportolni, akkor átrendezem a lakást, olvasok, táncolok vagy a barátaimmal sörözök, mint bárki más.

 

Mennyire foglalkoztat téged a jövő, sokat foglalkozol tervezéssel, vagy inkább a pillanatnak élsz?

Szerintem néha túlzásba is viszem a jövőn rágódást. Az első tetoválásom is azért készült, hogy emlékeztessem magam arra, hogy a jelenben kell élnem. A jövő kiszámíthatatlan, de mostanában kezdek ráérezni, hogy ha a helyes dolgokra és gondolatokra koncentrálok, akkor minden úgy történik, ahogyan szeretném.

 

Van valamilyen előzetes tapasztalatod Budapestről? Mennyire ismered a várost?

Sajnos csak egy kis részét láthattam eddig, de az emberekről nagyon pozitív benyomást szereztem az elmúlt két látogatásomkor. Most két napig tervezek maradni, így remélem, fel tudom fedezni kicsit jobban a fővárosotokat.